Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Hrabovszky címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hrabovszky család címerével foglalkozik.


Hrabovszky László, hrabovai

(†1786. február 4., Gyula[1])

Trencsén megyei család sarja, felmenői 1565. július 12-én kaptak címeres nemeslevelet I. Miksától. Birtokukban volt az előnevet adó Hrabove, de Hrabovka is. A família tagjai jobbára megyei hivatalokat viseltek. Hrabovszky László és Paluska Julianna fia, László 1755. november 26-án bizonyította be nemesi származását a Békés vármegyei rendek előtt. A maga igazolására Trencsén megye 1743. szeptember 28-i bizonyságlevelét mutatta fel. Hrabovszky László a Pamhakel családba nősült be, három gyermeke született: Krisztina (†1796), ágnes - aki Hrabovszky Péter kapitány felesége lett - és Antal (†1792). Antal fia, Ignác - Hrabovszky László unokája - 1796. szeptember 1-jén kért igazolást nemesi származásáról a békési rendektől.[2]

Hrabovszky László Esztergom vármegye főjegyzőjeként az ottani 1754. október 29-i restauratión az alispánságra jelöltette magát. A rendek akaratából azonban nem ő, hanem Grassalkovich Antal királyi személynök védence, Terstyánszky József lett az esztergomi alispán. Talán a tisztújításon őt ért kudarc is közrejátszott abban, hogy Hrabovszky 1755. július 28-án eladta esztergomi házát. Kapcsolata nem szakadt meg a várossal, a családi szálak továbbra is kötötték ide.[3]

Esztergomot maga mögött hagyva - már 1755-ben - Békés vármegyében telepedett le, ahol az 1755. október 21-i restauratión alispánnak választották meg. Khlosz Mátyás lemondásával vált szükségessé új vicecomes kijelölése. Bár Lábady ádám, egykori Csongrád megyei alispán is pályázott a posztra, a rendek mégis Hrabovszky mellett döntöttek. Az alispáni teendőkön túl Frievaisz István oldalán Hrabovszky Lászlót küldték a rendek az 1764. évi országgyűlésre követnek. 1770-ben császári és királyi tanácsossá nevezték ki.[4] 1781-ben - 25 év és 6 hónap lelkiismeretes szolgálat után - mondott le a békési alispánságról. Az 1781. június 18-i tisztépítőszéken Angyal József lett az utóda. Hrabovszkyt távozása alkalmával a restauratión táblabíróvá választották. A közigazgatási pályának búcsút intve, öt évvel később meghalt.[5] A halála után felvett inventartium alapján Hrabovszky László kora színvonalán álló, művelt, olvasott embernek számított.[6]

1 76 évesen halt meg, 1786. febr. 6-án temették el. RKP, Gyula, hal. akv. 1786. febr. 4.

2 Nagy, 5. köt., 1859. 181. p.; Kempelen, 5. köt., 1913. 134. p.; kgy. jkv. 143/1755, 747 1/2/1796; MOL P 606. 8. tét.; A Hrabovszky család egy másik ágából származó fiú, Antal (*1758) - Hrabovszky János és Szeghy Krisztina fia - 1805. dec. 13-án hirdette ki nemességét Békés vár-megyében. Kgy. jkv. 1345/1805; Hrabovszky Krisztina 1796. jan. 28-án 65 évesen hunyt el. RKP, Gyula, hal. akv. 1796. jan. 28.; kgy. ir. 668/1799.

3 Még 1766-ban is állandó érintkezésben állt a rokonsággal, ebben az évben Pamhakel Mihály, Esztergom vármegye aljegyzője 500 forintot hagyományozott László lányainak a kiházasítására. Prokopp, 1983. 379-380. p.

4 Kgy. jkv. 109/1755; [Haan], 1886. 115. p.; Nagy, 5. köt., 1859. 182. p.

5 Hrabovszky alispáni hivataláról való lemondását tudató levele keltezetlen. Kgy. ir. 90/1781; kgy. ir. 90-158/1781 (jkv. fog.); Hrabovszky László neve évtizedek múlva is jól csengett a vármegyében. Antal fia után árván maradt unokái - Ignác, Terézia (†1813), Antónia (†1817) - sorsát a vármegye közönsége egyengette. Ignác sokat köszönhetett kiérdemesült nagyapjának. 1795-ben az egy éve megürült esküdti állást töltötték be vele, 1796-ban Krassó vármegyébe költözött, ahol hasonlóan esküdt lett. 1799-ben újból feltűnt Békésben, ez év április 1-jén Lovász Zsigmond cancellistává nevezte ki. 1800-ban, az insurrectio idején gyalogos alhadnagyból főhadnaggyá léptették e1ő. Ignác lánytestvéreiről, Teréziáról és Antóniáról is gondoskodott Békés várme-gye. Gondviselőt rendeltek melléjük, egyiküket pedig felvetették a Zbiskó-alapítványba, a támogatott így a kassai apácák kolostorában nevelkedhetett. Az árvák mellé rendelt első tutor Vida Imre volt, aki 1799. júl. 10-én mondott le, megbízatását Kornély Ambrus kétegyházi uradalmi ügyész vette át. 1805-ben Antónia kikerült a gyámság alól, mivel Szombathelyi József felesége lett (az ő fiuk volt Antal, Békés vármegye későbbi alispánja). 1814-ben Hrabovszky Ignác és Szombathelyi József készítette el a Terézia halála folytán a szükséges számadást. Kgy. jkv. 927/1795, 950/1795, 90/1796, 504/1796, 704/1796, 747 1/2/1796, 376/1799, 668/1799, 914/1800, 402/1805, 272/1814; MOL X 5299. Körösladány, r. kat. hal. akv. 2/1817.

6 Héjja, 2001. 351-355. p. [1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs