Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Szél

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok:

aparctias: éſzaki ſzél, apeliotes: napkeleti ſzél (Pápai/Bod 53.), auſter: déli-ſzél (uo. 77.), carbas: napkeleti-ſzél (uo. 97.), eurus: Nap-keleti-ſzél (uo. 242.), ornithiæ: Nap-keleti-ſzélnek egy neme (uo. 437.), vulturnus: nap-keleti ſzél (uo. 660.), boreas: éjſzaki ſzél (uo. 85.), septentrio: éſzak, éſzaki ſzél (uo. 561.), caurus: napnyúgoti-ſzél (uo. 102.), corus: napnyúgoti-ſzél (uo. 169.), japyx: nap-nyúgoti ſzél (uo. 310.), Favonius: nap-nyúgoti ſzél, ez külömben Zephirusnak-is, a' ki Flóra Iſten Aſzſzonynak férje vólt, neveztetik (uo. 268.), zephyrus: Nap-enyéſzeti-ſzél, Klorisnak virágok' Iſten-Aſzſzonyának férje. A' régiek egy ſzép gyerkö́tzének termetében, és Lepke, vagy pille ſzárnyakkal rajzolták ö́tet (uo. 651.), circius: forgó, kemény ſzél napnyúgotról (uo. 111.), aquaticus auſter: eſö́-hajtó déli ſzél (ou. 57.), aura: ſzellö́, aura auri: az arany ſzépsége (uo. 76.), cæcias: a' napkeleti és éjſzaki ſzél között fúvó eſö́t hozó ſzél (uo. 88.), ecnephias: forgó-ſzél (uo. 225.), typhon: forgó ſzél (uo. 637.)


Rövidítések:

A hírnév, Petrarca és Dante műveit tartalmazó Corvina, Firenze, 1476. Alul a szél allegóriája.

[1]