Ugrás a tartalomhoz

Irányítószám/Pécs/Névadói/Móricz Zsigmond

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Móricz Zsigmond 1920 körül

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a kállai kettős szövegét is. 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott neki,
1932-ben megkapta a Rothermere-díjat, 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) elnöke lett.
1936 szeptemberében találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, akit később lányává fogadott. Kapcsolatuk úgy indult, hogy az író megmentette a húszéves lányt az öngyilkosságtól, amikor az a Ferenc József hídról akart a Dunába ugrani. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt.
1942 Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben, a budapesti Korányi klinikán.


Bővebben: w:Móricz Zsigmond