Ugrás a tartalomhoz

Növények/P/Pisztácia

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | P
A lap mérete: 2018 bájt

Növények

Pisztácia

Pisztácia


Pisztácia
(Pistacia vera, Syn: -)
Drog Pistaciae semen,
Más neve(i): -


A pisztácia vagy pisztáciafa a szömörcefélék családjába tartozó nemzetség. Legismertebb faja a Pistacia vera, amelynek olajokban gazdag magját fogyasztják.
Különböző fajait a Földközi-tenger térségében a Kanári-szigetekig, Közép-Ázsiában egészen Kínáig és Észak-Amerikában (Mexikó és Texas) termesztik.
A Pistacia vera fajt ehető magjáért termesztik. Ültetése magról történik, jó vízelvezetésű talajba, kb. 2 cm mélyre. A csírázáshoz folyamatos melegre és lehetőleg sok napfényre van szüksége. Ilyenkor nagyon kis mértékben igényel vizet, és nem szereti a párás környezetet, mert a mag túl nedves közegben könnyen rothadásnak indul. Csírázás után enyhén nedvesen kell tartani a földjét.
A híoszi pisztácia (Pistacia lentiscus) gyantája a masztix, amit nemcsak füstölőkben és ragasztóanyagnak használtak már az ókorban is, de a jellegzetes görög masztika bort is ezzel ízesítik. A ciprusi terpentinfa (Pistacia terebinthus) és a palesztinai terpentinfa (Pistacia palaestina) gyantájából terpentint párolnak le.
Ellenjavallat: Az arra érzékenyeknél (főleg a gyerekeknél) allergiás tünetek (enyhe bőrviszketés, ún. csalánkiütések, légzési problémák, hasfájás, hányás és hasmenés) léphetnek fel. A tüneteket az anacarcic sav okozza.


Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Pisztácia


A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztácia témájú médiaállományokat.