Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kerti sarkantyúka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 2014 bájt

Szakácskönyv

Kerti sarkantyúka


Kerti sarkantyúka
(Tropaeolum majus, Syn: -)
Más neve(i): sárog sarkantyú, sárga tőcséres, pücülő, pücők, kapucinusvirág, sarkantyúvirág

A sarkantyúvirág név nem kis gondot okoz, mert így gyakorta összetévesztik a piros sarkantyúvirággal (Centranthus ruber) és a hegyesszirmú sarkantyúfűvel (Delphinium oxisepalum) – mint láthatjuk, a három faj három nemzetséget képvisel.

Friss leveleivel és virágaival ételeket ízesítenek. Kivonatát erősítőszernek, afrodiziákumnak tartják, emellett hajápolásra használják.
A mag olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat.
A növény minden, föld feletti része ehető. Leveleit pikáns fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják.
A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet; sajtokkal, salátákkal eszik.
Ecetes-sós lében tartósított bimbóinak íze a kapribogyóéhoz hasonlít. Csak nyersen fogyasztható: sütve-főzve vagy szárítva aromája elvész.
Gyógynövény is: főleg mustárolajat (növényi antibiotikumot), illóolajakat, káliumot és olajat tartalmaz. Antibiotikus, vérképző és összehúzó hatású. Leginkább fertőtlenítőként és antibiotikumként használják, de teákba és borogatásokba is teszik. Magjait biokrémbe sajtolják.
Teájával meghűlést, köhögést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.


Lásd még: A növényről Tanácsok, tippek


A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti sarkantyúka témájú médiaállományokat.