Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/Szentjánoskenyér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 1529 bájt

Szakácskönyv

Szentjánoskenyér


Szentjánoskenyér
(Ceratonia siliqua, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
Más neve(i): Carob, karob
Felhasználható része(i): termés
A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak.
Gyógyhatása(i): Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott. - A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. - A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják. - A szentjánoskenyérmagból készült liszt hasmenésgátló és védi a beleket az izgató anyagoktól. - Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet.


Ellenjavallat: A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. - Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.
Magyar Wikipédia: Szentjánoskenyér


A Wikimédia Commons tartalmaz Szentjánoskenyér témájú médiaállományokat.